Újabb népbetegségre gyógyír a diéta
- Hello Mozaik
- 2018.04.10
Érdemes az időseknek is váltania!
Az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) álláspontja szerint a depresszió ellen kétféleképpen lehet küzdeni: Gyógyszeres vagy pszichológiai kezeléssel. De van egy harmadik út – legalábbis ez derül ki egy új tanulmányból – a DASH diéta.
Azt elég régóta tudják a szakemberek, hogy a táplálkozási kultúránk hatással van a lelki állapotunkra. Azok, akik elhízással küzdenek, hajlandóbbak a depresszióra, továbbá az sem újdonság, hogy a hangulati ingadozásainkért felelős neurotranszmittereket (szerotonin, dopamin) a bélben élő mikrobák termelik. Számtalan tanulmány foglalkozott eddig is a nem megfelelő táplálkozás és a depresszió közötti kapcsolattal is, ám ezt a szakemberek mind a mai napig egybeesésként kezelik, ami dióhéjban azt jelenti, hogy a kutatók tisztában vannak vele, hogy létezik összefüggés a két jelenség között, de arra még nem jöttek rá, hogy milyen kezelés vagy beavatkozás segítségével tudnák hasznosítani ezt a felismerést.
Most úgy tűnik, rábukkantak egy étrendre, ami épp ezt a problémát oldhatja meg. A DASH diétát alapvetően a magas vérnyomással küzdők táplálkozási mankójának szánta az Egyesült Államok Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézete még a 90-es években, és lényegében a józan ésszel nehezen vitatható elveit foglalja össze az egészséges táplálkozásnak. Magyarán, zöldségek, gyümölcsök, zsírszegény húsok és könnyű tejtermékek mehetnek, magas só és cukortartalmú ételek kizárva – írja a Futurism.
Biztosan összefügg
A chicagói Rush Egyetem Klinikai Központjának egyik adjunktusa, Laurel J. Cherian tanulmányban foglalta össze megfigyeléseit, melyek a depresszió csökkenése és a DASH diéta alkalmazása közötti összefüggésekre világítanak rá.
Tekintsünk gyógyszerként a „jó” ételekre
Cherian hat éven keresztül foglalkozott közel ezer (964) 60 év fölötti résztvevővel, és évente ellenőrizte, hogy alakult-e ki náluk hajlam a depresszióra. Ezzel párhuzamosan kitöltetett velük egy 144 tételes kérdőívet a táplálkozási szokásaikról, majd három csoportra osztotta őket az alapján, hogy mennyire áll közel az étrendjük a DASH diéta követelményeihez. Cherian arra a megállapításra jutott, hogy azok a leghajlamosabbak a depresszióra, akik a leginkább eltértek a DASH alapelveitől. Tehát, arról van szó, ahogyan Cherian is összefoglalta, hogy „Az ételt orvosságként kellene kezelni. A depresszió gyógyszeres kezelése remek dolog, ám sokak számára a leghasznosabb több dolog kombinálása volna.”
Ebből is látszik, hogy jó eséllyel a kombináció a kulcs a depresszió elleni küzdelemben, ám vannak, akik vitatják Cherian tanulmányának jelentőségét. Felice Jacka az ausztráliai DeakinEgyetem kutatója, aki maga is végzett ilyen irányú vizsgálatokat és épp ez év januárjában publikálta eredményeit, elmondta, hogy nagyon sok ilyen tanulmány született már, nem is biztos, hogy többre szükség volna. Sokkal inkább annak a bizonyítására kellene fókuszálni, hogy a fokozott diéta csökkenti-e a depressziót.
Bár a tudományos élet koránt sem egységes a kérdésben és az is igaz, hogy egy száz százalékosan még nem bizonyított módszerről van szó, ám a korábbinál egészségesebb étrendre való átváltás, a vele járó élettani javulásokkal karöltve egészen biztos, hogy nem árthat. Persze ez nem jelentheti azt, hogy lelkes zellercsócsálás közepette szaladhatunk lehúzni az antidepresszánsokat a vécén.